Rövid út egy iskolai feladattól a kávédarálóig

Azt szeretem a grafikai iskolában, ahova járok, hogy amikor kiosztanak egy-egy feladatot, sosem tudhatom, hogy mi sül ki az egész feladatból a megoldás végéig. Eddig minden egyes alkalommal gazdagodtam egy olyan élménnyel, vagy ismeretséggel, amire azelőtt nem számítottam volna, mielőtt belevágtam volna a feladat megoldásába, kivitelezésébe.

Egyszer kisállatokat kellett rajzolnom és végül elvittem az állatkereskedésből két tündéri kis aranyhörcsögöt, akik azóta is lelkesen lesik a kezemet, miközben itthon dolgozom a szobámban. Egy következő alkalommal, mikor valamilyen természeti jelenségről, lehetőleg vízről kellett grafikát készítenem, megismertem egy tündéri öregurat a Duna parton, aki nagyon szórakoztató mesékkel segítette, hogy a munkám még izgalmasabb legyen, mint általában lenni szokott.

A legutóbbi alkalommal azonban egy olyan tudással lettem gazdagabb, ami elsőre talán hihetetlennek is hangzik, ha a történet két végpontját összeilleszted. A tanárunk nem adott túl pontos paramétereket a házi munkánkat illetően. Csak annyit adott nekünk ukászba, hogy rajzoljunk le valamit, amit szeretünk. Ez pont annyira nehéz különben, mint amennyire egyszerűen hangzik. Alaposan meg kell ugyanis gondolni, hogy mi az a tárgy, amit lerajzolásra érdemesnek tarthatunk. Nagyon szeretem például az ágyamat, de nem tartom elég izgalmas témának…

A következő délután azonban átmentem a nagynénémhez egy kicsit beszélgetni, neki ugyanis mindig szuper ötletei vannak, de arra is gondoltam, hogy már az is nagy segítség lehet, ha valaki csak eltereli a gondolataimat. Az ágy elvetése után ugyanis nem igazán jutott eszembe semmi. Ami viszont tulajdonképpen kétségbe is ejtett, hogy akkor én nem is igazán szeretek semmit.

Nagynéném lefőzött nekünk egy finom kávét, hogy könnyebben menjen a beszélgetés. Elég sok kávét ittam már nála, de ez most valahogy más volt. Ré is kérdeztem és rögtön megláttam a szemében azt a huncut, izgatott csillogást, amik akkor szokott megjelenni nála, mikor valami nagy izgalom érte. Persze a nagynéném könnyen felizgatja magát mindenféle apróságon… Lényeg, a lényeg, nagy büszkén vette elő az új ultramodern Sencor kávédarálóját, amelyet az ajándék.varázslóról rendelt.

Erről az oldalról különben már máskor is mesélt nekem, de eddig nem tulajdonítottam neki különösebben nagy figyelmet. Ami azt illeti az én családomban az ajándékozás egy előzetes lista alapján zajlik, amelyre a kedves kérvényező még azt is felvési, hogy melyik boltban található meg az ajándéktárgy, amire áhítozik. De azt tudom, hogy a nagynéném, az elmúlt két évben innen intézte a baráti körében az aktuális ajándékozásokat. Egyébként mindig hatalmas örömmel mutatta meg nekem az itt talált és ezen az oldalon keresztül megrendelt kisebb és nagyobb tárgyakat.

Róla tudni kell, hogy ideje ugyan lenne elmenni vásárolni, de a munkáját is otthonról végzi, mivel nagyon nem szeret kimozdulni otthonról. Nem gondolnám, hogy fóbia, de van neki valami kis problémája. Ezért amit csak lehet, ő házhoz rendeli. Ezért aztán igazi nagymágusnak számít az internetes bevásárlások terén. Ennek a problémájának köszönhetően is talált rá erre az oldalra, aminek a működését mintha csak neki találták volna ki. Tökéletesen kiigazodik rajta, a termékek is folyamatosan bővülnek, és újabb boltok kerülnek be az amúgy sem kicsi kínálatba.

Imádja a hozzá tartozó blog oldalakat és nagyon sokszor onnan is tájékozódik egy csomó mindenről. A legutóbb is nagyon bölcs tanácsokat adott a gyermeket váró barátaimnak, hogy mi alapján vegyenek majd babakocsit. Mikor pedig megkérdeztem, hogy de mégis honnan tud ennyi mindent, hiszen saját magának nincsenek is gyerekei, csak somolygott az orra alatt és előhozta ezt az oldalt.

Így tehát, nem is kérdés, hogy a kávédarálóját is innen szerezte be. Ami nagyon érdekes volt számomra, hiszen gyermekkoromból a nagyszülői vidéki házból teljesen más formájú alkalmatosságra emlékeztem. Ez a kávédaráló kicsit olyan mint egy aprócska űrhajó, nincs neki semmilyen tekerője, se kis fiókja a ledarált kávénak. Mondanom sem kell, hogy nagynéném a kávébabot is ugyanonnan szerezte be. A különböző kávétípusokkal is folyton kísérletezik. Szerencséjére ezen az oldalon nem csak darált kávét talált, hanem teljes, szemes kávébabot is.

Neki is elmondtam, hogy bár nagyon tetszetős a darab és valóban sokkal karakteresebb kávét lehet így készíteni, de nekem van egy kis hiányérzetem a daráló kinézetét illetően. Először nem értette mire gondolok, de aztán rákeresett a kávédaráló szóra megnyitott oldal termékei között. Én pedig ráböktem, hogy mire gondolok. Hát igen, bólogatott, ez ilyen autentikusabb darab. De neki nem volt kedve saját magának kézzel darálgatnia a kávét. Ezért is választotta inkább ez az újabb automata fajtát.

Nekem viszont hirtelen olthatatlan vágyam támadt arra, hogy egy ilyen darálót a sajátomnak mondhassak. Ezért megnéztem az oldal ajánlatait és kiválasztottam a számomra legkedvezőbbet. Igaza volt a nagynénémnek, valóban pikkpakk idő alatt meg lehet oldani a problémáidat és ki lehet elégíteni a vágyaidat ezen a megoldáson keresztül.

Szerencsémre a boltban, amit választottam, még akadt a raktáron az eszközből, és két nap múlva el is mehettem érte, hogy átvegyem és hazavigyem. Amúgy nem hiszem, hogy valaha is használni fogom, de nagyon dekoratív és szépen feldobja a konyhámat. Aztán persze, azt hiszem, hogy senki előtt nem maradt kérdés, hogy mit rajzoltam meg a következő grafikai kihívásomra! Bizony, amikor megláttam az oldalon azt az old’s cool szerkezetet, rögtön tudtam, hogy megtaláltam és nekem ezt kell megrajzolnom. Néha egy vadonatúj dolog lesz a legkedvesebb tárgyad és ami a legtöbbet jelenti neked, lehet, hogy csak pár napja lett az életed része, nekem ez azért is lett egy kellemes emlék, mert a nagynénémmel együtt választottam. Biztos vagyok benne, hogy máskor is visszatérek erre az oldalra, ha egy kis ihletre, ajándékra, vagy saját magamnak lesz szükségem valamire.