Alkotói válság egy fogfájás miatt

Grafikusként nagyrészt a kreativitásomból élek. Természetesen nyitott szemmel járok a világban, szoktam másoktól inspirálódni, de a kezeim közül kikerülő rajzok nagy része a fejemben születik meg tejesen egyedi ötletként. Sajnos sok minden hatással van a munkámra és egy-egy teljesen hétköznapi esemény napokra vagy hetekre akadályozni tud a munkában. Ez történt a múltkor is, amikor olyan szörnyű fogfájásom volt két napig, hogy azt hittem, kiesik a szemem.

Hirtelen kezdődött a fogfájás, egyszer csak belenyilallt a fájdalom az egyik őrlőfogamba. Az arcomhoz kaptam, de néhány perc után csillapodott a fájdalom és fél órán belül tejesen el is múlt. Amikor viszont már harmadszor történt ilyen aznap, akkor gyanakodni kezdtem, hogy nincs minden rendben. Én semmit nem láttam a fogamon, ami aggodalomra adott volna okot, de hát nem vagyok fogorvos és csak korlátozottan tudom megvizsgálni a saját fogamat. Próbáltam befejezni az aktuális projektemet a délután folyamán, de el kellett halasztanom, mert egyszerűen nem tudtam koncentrálni a fájdalomtól.

Másnapra bedurvult a helyzet és már reggel bedagadt arccal ébredtem. Hiába nem szeretek fogorvoshoz menni, nem tudtam tovább halogatni a dolgot, egyértelmű volt, hogy bizony begyulladt a fogam. Fel is hívtam a rendelőt és rendkívül szerencsés módon már másnapra kaptam időpontot. Kiderült, hogy gyökérkezelés lesz a tökéletes megoldás a problémára, de ez engem valamiért nem nyugtatott meg. Nem volt még tapasztalatom a gyökérkezeléssel, de nem hallottam még senki lelkendezni róla. Saját tapasztalatim alapján nem egy kellemes procedúra, de az érzéstelenítés sokat segít. A végeredmény pedig magáért beszél, ugyanis az, hogy gyökérkezelés után fáj a fog egyáltalán nem igaz. Megszűnt a gyulladás is, mert a doktornő kipucolta a fogamat, fertőtlenítette és egy gyógyszeres tömést tett bele. Ez csak néhány napig volt benne, utána kicserélte a végleges tömésre, amit ideális esetben néhány évente vagy probléma esetén kell csak cserélgetni, bolygatni.

Szokatlan érzés volt, hogy tömés van a fogamban, az elején folyton a nyelvemmel piszkálgattam. Emiatt le is szidott a doktornő, hogy ha így folytatom, ki fogom szedni a tömést és mehetek vissza hozzá, úgyhogy inkább abbahagytam. Kicsit bántott szerencsétlen fogam sorsa, hiszen így gyakorlatilag elhalt, nem kap tápanyag utánpótlást és csak idő kérdése, hogy kiessen vagy eltörjön. Ugyanakkor ez az élet rendje, bármennyire is lelkiismeretesen mosunk fogat és figyelünk a szájhigiéniára, egy idő után sajnos elkopnak a fogaink, megsérülnek, begyulladnak. Semmi nem tart örökké.